Kedves Mónika és Laci!

Először is köszönöm Nektek azt a sok -sok munkát amit értünk csináltatok a nap folyamán. Áldás Nektek:)

A sorsvarázsló programozó résznél újra és újra a fájdalmat és a hiányt tapasztaltam meg. Nincsenek színek , nincs jó érzés a szülők iránt , nincs semmi ami a jó élethez köt. Az újjászületés pillanata oldótt fel bennem ebből valamennyit .  Bevallani magamnak hogy én pont azokkal az érzésekkel , gondolatokkal élek mint a szüleim , bevallom nem könnyű.  Iszonyú erős elme túlmüködés a szetetet az elfogadás  hiánya , mindd megmutatta magát a napom során.
A tűzönjárás gondolta  ahogy haladtuk afellé , rá kellett döbbenjek hogy miket gondolok magamról a helyzetről azt hogy én képtelen vagyok végig menni a parázson, azt hogy ha tehetném elmenekülnék , azt hogy mi lessz ha leblokkolok és szégyent vallok ott mindenki előtt. Borzalmas volt azt látni hogy fél perc elég ahhoz hogy meginog bennem a hit és a bizalom. A félelem pillanatok alatt rombol ,azt hiszem hogy menni fog ,közben csak hiszek róla valamit és nem tudás van bennem, hogy tudom hogy megcsinálom.Miután sikerült újra magam pánik állapotba hozni , egy vigaszom volt már csak hogy mások sincsenek túlságosan jó állapotba. Hát ez az elmém a túlmüködött állapitában

Kértem az istent csak most még mentse meg az életem , láthatja hogy én képtelen vagyok.      A vágyaink hangos kimondása és Áldás rá gyakorlat nagyon tetszett , igaz nagyon fárasztó volt . Akkor mindenki elmondta az összes vágyam , élet helyzetek , sorsok pörögtek le előttem és akkor a  tényleg minden egy érzés. Mindegy ki beszél , hisz az életem egy – egy szakaszát kéri.
Aztán elérkeztünk a nagy pillanathoz a tűzönjáráshoz. Az elmém félt a szívem a torkomban dobogott , küldtem én az áldást ezerrel másnak , legalább nekik sikerüljön. Micsoda öröm és büszkeség volt látni a sikeres átérőket.Gondoltam megy ez ügyes itt mindenki , de mi van ha mégis csak leblokkolok. Ezzel a szekatúrával és el nem menekült állapotomban következtem én.
Az isteni megmutatta számomra hogy ha mi ketten összefogunk (segítőkkel kiegészitve) akkor elérhető az a csoda ami ott akkor sikerült. Éreztem az erőt a bátorságot elindultam és sikerült!!!!!!! Átjutottam úgy hogy nincs hólyag, nincs égési sérülés. Hú de boldog voltam , nem tudtam sírjak vagy nevessek vagy büszke legyek . Tiszta öröm jött Mónikából , az isten aki bízik bennem…Hálás voltam , és az elmém is ezt mondta na szuper vagy látod menj tovább. Néztem a többieket ,mindenki sikerének örültem.
Arra kértem az elmémet hogy hadjon már békén most persze örül és noszogat és csak azt hajtogattam magamnak hogy alázat a tűzzel ha mégegyszer át szeretnék menni rajta. Pillanatok alatt elszáltam az egómban , hú de tuti vagyok hogy megcsináltam .
Aztán újra neki vágtam, és másodjára is sikerült végig mennem a parázson. Micsoda élmény , mégsem vagyok annyira képtelen mint gondolom??? Büszkeség , öröm , siker , hála érzés röpitett hazáig . Köszönöm, köszönöm, köszönöm .

Az összes embernek is köszönöm akivel részt vettem a folyamaton , rájuk is nagyon büszke vagyok. Áldás rájuk , rátok és énrám

Ui: a depis énem többet mosolyog az elmém meg hajtogatja , nincs lehetetlen…….

Csilla 2018, január 3

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás