Mint egy fuldokló, úgy érkeztem…

 Egy kedves ismerősöm ajánlotta Nekem a Mónikát, hogy menjek el egy kurzusára, mert rám férne.

Akkoriban olyan rossz lelkiállapotban voltam, hogy energetikai értelemben már alig vonszoltam a magam.

 Egy nagyon csúnya válás közben érkeztem. A válás következményeként egy hajléknak szinte nem nevezhető otthonban éltem, minden alapvető szükséglet kielégítésére szolgáló feltétel nélkül.

 A ház egy építési terület volt, víz, villany, fűtés nélkül. A wc is csak egy udvari tákolmány volt. Nem volt könnyű élethelyzet! Ezt a dolgot még tetézte az, hogy az exemtől bíróságilag fenyegetve

 voltam, egészen a nincstelenségig üldöztetve. A tárgyalóteremben sajnos pártatlanság nélkül zajlottak az események, az exem javára. Ezt a tényt felismerve, a helyzetem még ijesztőbbé vált mint az egyébként lett volna. Az idegeim olyan szinten sérülté váltak, hogy nem volt se éjjelem se nappalom, csak az aggodalom. Éjszakánként patakokban izzadtam az idegtől. Különféle apró rángatózás volt tapasztalható a végtagjaimon. A memóriám komoly szinten sérült. Több esetben a bor volt a vigaszom, általa legalább kicsit mentesültem a zord valóság fogságából. A másik ilyen vigaszom a cigaretta volt, amit lánc jelleggel szívtam, egymást követően 5-6 szálat egyszerre. A bőröm színe szürkült lett. A testem eltorzította magát a mintegy 12 kg súlyfelesleggel, amit védőpajzsként növesztett maga köré, a külvilággal szemben.(Enni nem tudtam, így a szervezet által visszatartott vízmennyiségből jött a többlet súly)  Ebben az időszakban, többször felmerült bennem, hogy a lelkem feladja, mert már nem bírja a ránehezedő nyomást ……

 Na ekkor, ebben az állapotban toppantam be Mónika egyik kurzusára.

 Emlékszem a Platanus Hotelbe mentem. Már szinte a cél közelében jártam, amikor  egy másik autó úgy belém szaladt, hogy összetörte a kocsim oldalát és hátulját. A nyomorult helyzetem ezáltal még fokozódott. Úgy döntöttem, nem kell biztos mennem arra a kurzusra,…. sírni akarok, sajnálni magam……így elindultam hazafelé. Majd történt valami, és irányt váltottam. Lesz, ami lesz  alapon mennem kell,

 meg kell néznem mi történik ott azon a helyen, és ki is az a Mónika akit olyan nagyon ajánlottak, és vajon mit tud segíteni nekem.

 Késve érkeztem. Ami plusz tetézte a kellemetlen érkezést, hogy pont egy belső munka közepén toppantam be. Szégyenkezve leroskadtam egy hátsó szabad székre. Elérkezett a szünet és a mellettem ülő kedves Úr szeletelt almával kínált. Nekem nem volt semmi ennivalóm, hiszen a karambol miatt elvesztettem a beszerzésre szánt időt. Nagyon finom volt az alma, és nagyon jól esett az a figyelmesség, amivel az idegen Úr illetett.Bearanyozta a napom! A nap végén az új barátom elkérte az email címemet, és pár napon belül írt is, ahogy azt ígérte. Elküldte nekem a következő tanfolyami témákat és időpontokat. A következő alkalom Dunaharasztiba volt. Ahogy megérkeztem itt már tudtam, hogy „haza jöttem”, annak ellenére, hogy a kedves barátomon kívül nem ismertem senkit. Feltűnt azonban, hogy az én kedves barátom, nagyon aktívan részt vesz a szervező

 munkában, és mindenki puszival és öleléssel fordul felé. Ekkor tudtam meg, hogy az én jótevőm a Mónika Apukája  J J JÍgy, ezen az irományon keresztül is Áldom Őt a kedvességéért, hogy „felkarolt” engem. Neki köszönhetően kezdtem rendszeresen a csoportba járni, melynek hatására az életem különböző területein rendeződés, tisztulás lett tapasztalható. Egy meditáció során láttam, ahogy a bírósági tárgyalóterembe betör az Isteni fény. A gyűlölködést pedig felváltja a békesség. Nagyon valóságosnak tűnt, és nagyon megnyugtatóan hatott rám ez a meditációs élmény. Másfél hónap elteltével, a fény a valóságban is megjelent a tárgyalóterem falai között, és számomra is kedvezően zárult le az évek óta húzódó ügy.  A házat sikerült befejeznem, és minden megvan benne, amire vágytam.

 Aztán pedig beköszöntött a szerelem J   Most éppen, a munkám van soron…… J

 Csodálatos dolgok történnek velem!

 Hála Nektek